Delfin Stúdió

egység · öröm · harmónia

OLVASÓSZOBA

/ Hatékony stresszoldás: a wellness kineziológia

A wellness kineziológia olyan egyszerű és mindenki által alkalmazható stressz oldási technikákat tartalmaz, amelyek gyorsan és hatékonyan csökkentik az aktuális – de akár tartósabb – helyzetekhez kapcsolódó traumát annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat hétköznapjainkban.

Dr. Wayne W. Topping nevéhez fűződik a módszer kidolgozása, aki geológia professzorként dolgozott, majd 1976-tól mint kineziológus tevékenykedett. Touch for Health Kineziológiai rendszer Fakultáns tagja volt, Biokineziológiát tanult, majd 1984-ben kifejlesztette a saját rendszerét a Wellness Kineziológiát. 22 országban tanít, 17 féle Wellness kineziológia tanfolyamot.


 Mi a Wellness Kineziológia lényege?

A stresszről általában, mint egy negatív mindenki káros hatással bíró valamiről beszélnek a legtöbben. Holott a stressz életünk hajtó motorja. Nélküle nem lenne fejlődés és valószínűleg nem is élnénk túl sokáig. A stimuláció fontos része az ember életének. Szükséges, hogy az idegrendszerünk megfelelően működjön. Olyan ez, mint egy lábtörés után az izomműködés. Ha nem használjuk a begipszelt lábunk izmát, akkor az szépen lassan leépül. Ezért fontosak az idegrendszerünk számára is a különböző ingerek. Stimulálják azt, fenntartják, tréningezik a működését ahhoz, hogy mindennapokban kiszolgálják testünk irányítását.

A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Napjainkban bővült a jelentése. Selye János szerint a stressz nyomás, feszültség, azaz az alkalmazkodás általános tünet együttese, melynek 3 jól elkülöníthető fázisa van:

1. vészreakció: a test riadót fúj a stresszor (a betolakodó) megjelenésére. Mozgósításra kerül testünk elsődleges védelmi rendszere. Ha a hatás túl erőteljes, akkor ájulással járhat.

2. rezisztencia: a stresszor folyamatos jelenlétére a test az ellenálló képességét megnöveli, s hatását igyekszik a legkisebb területre leszorítani. Ilyen például az izomláz, amikor egy hosszabb tétlen időszakot követően mozogni kezdünk, akkor először egész testünkben érezzük a hatását, majd csak speciálisan azokon a területeken, amelyeket aktívabban mozgatunk meg. Ez az alkalmazkodás szakasza, ahol a fő szempont a gazdaságosság, a legkisebb energiaveszteség.

3. kimerülés: akkor következik be, amikor már nincs elég energia az alkalmazkodáshoz. Kezdetben szerv rendellenességben, majd betegségben jelentkezik, végül a szervezet halálához vezet.

A három szakasz eltarthat évekig pl. egy munkahelyi, vagy párkapcsolati stresszhelyzethez történő alkalmazkodás során, de lezajlódhat egyetlen éjszaka alatt is pl. gyomorfekély kialakulása, vagy hallottunk már olyanokról, akik szinte pár óra alatt teljesen megőszültek.

Már Selye János is megkülönböztetett jó (eu-) és rossz (di-) stresszt. A cél tehát nem minden stressz megszüntetése az életünkben, hanem a számunkra nem kívánatos distressz csökkentése!

A distressz hatására bekövetkezett testi változás egyébként is fontos jelzés számunkra. A képzett kineziológus számára jelzi, hogy kliens valamilyen helyzethez az életében nem jól alkalmazkodik, nem jól kezel egy szituációt. A stressz oldás során ezeket a helyzeteket tárjuk fel és tanítunk meg egy új alkalmazkodást, aminek a segítségével az addig stresszt okozó helyzet feldolgozhatóvá válik, és tovább léphetünk a fejlődés útján.


A stressz oldás hatása:  

· megnövekedett önértékelés,

· kiegyensúlyozott energiarendszer, amelynek hatására a pszichoszomatikus tünetek csökkennek vagy megszűnnek,

· megelőzés,

· jó közérzet,

· nagyobb teljesítmény (munkahelyi, szexuális),

· megerősödött immunrendszer

Otthon is végezhető 3 lépcsős gyakorlat a stressz lebontására: 

1. Mindkét kezünk mutató és középső ujjával érintsük meg a homlok dudorokat, amiket a szemöldök és a hajas fejbőr közötti területen találunk a szemek felett, picit közelebb a hajvonalhoz.

Miközben tartjuk ezeket a pontokat folyamatosan gondoljuk át azt a helyzetet, ami a stressz okozta számunkra. Közben lélegezzünk jó mélyeket. Folytassuk ezt addig, amíg a probléma jelentéktelenné válik számunkra, vagy már nem tudunk rá koncentrálni, vagy érezzük, hogy megkönnyebbülünk.

2. Ha még mindig érzünk kis feszültséget, akkor végezzük újra 1. pontban írt gyakorlatot, de ezt egészítsük ki azzal, hogy miközben a szituációra gondolunk, végezzünk szemkörzést. Kétszer az egyik, majd másik irányba.

A tekintet irányokhoz kapcsolódnak az agy különböző területei. Így szemkörzés közben átpásztázzuk agyunk rejtettebb zugait is annak érdekében, hogy a maradék stresszt oldjuk.

3. Végül a harmadik lépcsőben úgy érintjük meg a homlok dudorokat, hogy előtte összeérintjük a hüvelyk és gyűrűs ujjunkat. Ezzel a mélyebb érzelmi energiákat kapcsoljuk be a folyamatba. A homlok dudorok tartása közben szintén szemkörzést végzünk miközben a stresszt okozó helyzetre gondolunk.

Ez a háromlépcsős gyakorlat biztosítja, hogy a traumatikus élménytől biztonságban megszabaduljunk, és jó közérzetet teremtsünk az életünkben.

Forrás: Kineziológia Magazin, 2011. április